Luxy mami, alakformáló palacsinta

Nem is lehet izgalmasabban és romantikusabban kezdeni egy csütörtök reggelt, egy hajnali vizeletminta leadásnál. Ez a nőgyogyóm egyik heppje, hogy ez minden hónapban kell. Mártogatós tesztcsík, amit a védőnő használ, az nem jó, csak a laboros. A védőnő szerint ha nincs semmi panaszom, akkor tök felesleges a laboros minden hónapban, úgyhogy bevallom én sem nagyon erőltettem eddig, de jól le is lettem tolva a doki által, aztán a lelkemre kötötte, hogy még a héten ezt megcsináltatom. Persze a házidokim 2 hete szabin, meg még aug közepéig nem lesz, én meg úgy voltam vele, nem fogok ott ücsörögni órákat a helyettes dokinál bacis emberek között egy nyomorult beutalóért, inkább megyek magánban, kemény 700 ft-ért, mer'igazi luxy mami vagyok.

Így esett, hogy ma 6:50-kor már a magánvérvevős helyen ücsörögtem, kissé még nagyon álmosan próbáltam kihámozni az esztétikusan Spar-os szatyorba csomagolt pisis ibriket, miközben mondtam  a Synlabos néninek, hogy teljes v.-t kérek, sima terhességi rutin vizsgálathoz kell. Elég furán nézett rám, majd óvatosan megkérdezte, hogy miért, még nem tudom, hogy terhes vagyok? És lehet, hogy igen? Végignéztem magamon. Nem mondom, a paperbag derekú gatya valamelyest eltakart, dehát amúgy egy passzentos topban voltam. Hát mondom, deeehh, azért az feltűnt így lassan a hatodik hónap felé araszolva, hogy terhes vagyok. És akkor már a másik székről is átnézett a páciens akitől vért vettek előttem és épp fizetett, meg az admin bácsi is, hogy dehát nem is látszik. Na és akkor elindult a sztorizás, meg a vicces hasonlítgatás, hogy a jelenlévők között, kinek nagyobb a pocakja. Jólesett, de azért van önkritikám, hogy amúgy nem kicsi a hasam (sem), mondjuk a kezdő állapothoz képest nem nagyon látszik változás az igaz (én persze rohadtul nem ezt érzem belülről), és ahogy ma nézegettem, szerintem azért vannak ilyen félreértések, mert határozottan olyan alakja van a hasamnak, mint amit a palacsinta evés formált gömbibbre, és nem a gyerek.

Apropó palacsinta, reggel még kissé depi voltam az 5órás keléstől, úgyhogy a reggeli kiruccanás után szépen vissza is kuckóztam, hogy akkor én most itt aludni fogok, ha a fene fenét eszik is. Nem mondom, hogy régen is jól funkcionáltam 5-6 óra alvással, de most meg határozottan rosszul vagyok tőle fizikailag és agyilag egyaránt. Már egy fél órától is olyan vagyok,mint akit töltőre tettek.

11-körül kikászálódtam az ágyból, hogy akkor kéne valami ebédet szerezni, és akkor mondja J.-aki HO-ból dolgozott- hogy lemegy és hoz valamit a boltból. Egy hatalmas cserepes virággal tért vissza (nálunk a szálas nem dívik, mert szegény kb minden virágporra allergiás), és így látom, hogy még mások is állnak az ajtóban, és nagyon meglepődtem, mert J. szülei jöttek felköszönteni névnapom alkalmából. Ráadásul úgy jöttek, hogy J. anyukája még főzött is egy komplett 3 fogásos ebédet, akkora mennyiségben, ami kb 3 napig elég lesz. Mondjuk ha tök üres kézzel jönnek én akkor is nagyon meghatódtam volna, szerintem ez nagyon kedves.

Amira Art