Már nem sok

Az van, hogy múlt hét péntek óta csomót fekszem, totál használhatatlan vagyok, köszönhetően a klassz jóslófájásoknak. Kedden annyira ráparáztam, hogy be is pakoltam a kórházas pakkot, és hát nem mondanám, hogy azóta is nyugodtabb vagyok, pláne, hogy ma J. késő estig vidéken van. Ja igen, csak a miheztartás végett, előkotortam a lombikos papírokat, aszerint már a 36+5 héten vagyunk, míg a mostani orvos szerint ma vagyunk pont a 35. héten. Majd röpke két hét a különbség, ami szinte pont annyi, amennyivel nagyobb a gyerek, mióta a mostani doktornőnél vagyunk....Bizonyára véletlen.(nem)

Nem is tudom mi frusztrál jobban, hogy szerintem már nem bírjuk egyben sokáig és rájöttem, hogy alacsony a fájdalomküszöböm ha a méhemről van szó, vagy, hogy szalad a lakás, vagy hogy be kéne fizetnem a UX-design-os kurzus tagságomat, különben elvesznek a félkész kurzusaim, és nem lesz meg a certim, amivel lehet villogni linkedinen. (ez mondjuk kevésbé érdekel, az inkább, hogy nagyon jó tudást ad a kurzus, és van jópár téma, amivel csak félig vagyok kész) Amúgy nem drága egy évre, de még annyi mindent kéne venni Babsznak (orrszívó, játszószőnyeg, és szerintem kelleni fognak még ruhák, mert mindenből minimál darabszám van, tekintve, hogy nem tudjuk tényleg mekkora lesz,meg akarok még hordozó kendőt, de azt szerintem inkább bérlek, és még vannak egyéb apróságok, amik a végén azért szép summát fognak kitenni. És hol van még karácsony?)

Apropó karácsony és szaladó lakás frusztráltság, karácsonyra robotporszívót kértem J-től vagy egy taki nénit, mert totál kivagyok ezeken a sunyi porcicákon, amik 2 nap után ott meredeznek a fal mentén. A seprűt utálom, szerintem nem praktikus, a porszívót meg tök macerásnak érzem folyton előkapdosni, főleg így pocakkal. Szóval nekem kell egy robotporszívó, azt még nem néztem ki milyen márka legyen, a paraméterekről vannak elképzeléseim, de ha van ebben tapasztalatotok, vagy már prok vagytok a témában, akkor légyszi ne habozzatok megosztani velem az infót és  a tapasztalatokat.

És akkor még tegnap volt olyan is, hogy kaptam print anyagra felkérést, de hát nem vállaltam nyilván el, ha nem állnék úgy ahogy, akkor sem. Egy meglévő grafikát kellett volna módosítani és kipofozni, de elvből nem nyúlkálok más elcseszett munkájához, meg hát kb mára kellett volna. (ne mondjatok semmit) Kicsit azért így is tartok tőle, hogy túlvállalom magamat, főleg ha a jövő évre gondolok. Gyerkőc, egyetem, UX kurzus és még a webdesignt is vinni kéne. Mondjuk a legeslegfontosabb Babsz és J., minden más utána jöhet csak. 

Semmisejó

Szeretem a férjemet, aki egy szexi félisten- erre ma is rá kellett döbbennem, amikor egy kézzel vitte le a három zacskónyi szemetet.

Ezt most szándékosan itt hagyom. Nem én írtam. Sose hagyjátok magára 2 percre se a gépet bejelentkezve, mert garázda manók beleírogatnak mindenfélét!

Egyébként mielőtt épp eltüntem volna pár percre( jó, nem 2 volt, inkább 20), hogy felhívjam a szomszédasszonyomat, hogy megkérdezzem a körzeti gyerekorvosról, arról akartam írni, hogy mennyire nonproduktív voltam ma, és mennyire rosszul viselem az állandó fáradtságot. A beütemezett kódolós videot persze hősiesen beraktam délután, de aztán azon kaptam magamat, hogy melegem van, mert "tanulás közben" elaludtam a kanapén, de úgy, hogy félálomban betakaróztam a díszpárnákkal. Szóval nyűgös vagyok és morcos, pont így:

Wiebke Rauers

Ez most ilyen gyerekes bejegyzés

Na, akkor már azt is megértem, hogy lassan így a finishben tényleg várandósnak nézek ki, és nem szimplán egy molett nőnek, legalábbis ma a nődoki, meg a védőnő is megjegyezte a hasamra pillantva, hogy "ejjha, látják, hogy fejlődik a gyerek". (Anya szerint még mindig nem nagy a hasam, de ő nem látta, hogy hétvégén milyen simán megállt rajta a szotyis tálka.) Sajnos, vagy nem sajnos, annyira, hogy mondta a nődoki, hogy innentől igazából bármi lehet, de jó lenne még 3 hétig egyben maradni, illetve az agyam hátsó zugában esetleg barátkozzam a gondolattal, hogy ha Babsz ilyen tempóban fejlődik, és jól érzi benn magát, akkor esélyes a hamarabb indítás is, kb egy hónap múlva. De rögtön hozzátette, hogy de amúgy szerinte erre nem lesz szükség, mert ahogy elnézi, a természet meg fogja oldani, ja meg, hogy akkor ne egyek szénhidrátot, hogy ne nőjön a gyerek durván tovább.. Na kösz, banyeg. A Snickers diétám amúgy is 3 éve parkolópályán van,de amióta ezt így említette, azóta csak a (zero) kólára meg a csokis hátú kocka kekszre tudok gondolni. 

Egyébként semmit nem híztam, mármint az elején leadott kilók egy része visszajött, de még mindig -1-ben vagyok a beültetéskori súlyomhoz képest, cukrot mérek, mint a kisangyal, diétázom mióta tudok enni, szóval a doki szerint is genetika, hogy Babsz óriás bébinek tűnik (érzésre is az)+ a sítáboros babák (fagyasztott embriók) szerinte mind nagyobbak. Azért én szeretnék a végére egy olyan poént, hogy úúúú órásbébi, aztán meg kiderül, hogy az uh gép sem tud mindent, és a gyerek teljesen normális nagyságú (értsd 4 kiló alatti). 

Azért tegnap sokkoltam magamat pár undi szülős insta videóval, és hát így wow, nem tudom erre fel lehet-e készülni, vagy már a végén tényleg ott tart az ember, hogy csak legyen már vége, mert semmi sem jó már- sem aludni, sem ülni, sem sétálni, sem szexelni, sem semmit nem lehet már kényelmesen. Mindenesetre nem halogathatom tovább a kórházi pakk összerámolását, amit kb 3 hete kerülgetek a gyerekszobában.

innen

Rajongóim

Egy fél napig teljes izgalomban éltem, hogy van egy titkos rajongóm, vagy valaki nagyon meg akar lepni. Tegnap este ugyanis kaptam egy mailt, hogy X Kft csomagot adott fel nekem, de mivel abszolut nem volt ez a név ismerős így rágugliztam, és látom ám, hogy ez az egyik nagy csomagküldő szolgálathoz tartozik. Viszont én nyár óta nem rendeltem semmit onnan. Járt az agyam, hogy biztos a szüleim rendeltek valamit, és ezzel akartak meglepni, hogy csak úgy elküldik futárszolgálattal, aztán persze ma reggel kiderült, hogy Anyu odáig eljutott már, hogy tudja mi az a pick-pack pont, de hogy hogy kell kártyával fizetni, na az még megtanulásra vár. Tehát nem ők voltak. 

Aztán eszembe jutott Anyósom, aki hétvégén konkrétan egy 4 fős, fullos éttermi vacsora árát csempészte a hűtőnk tetejére titokban egy borítékban, mondván a bébi miatt úgyis tök sok a kiadásunk, rosszul érezte volna magát, ha hagyja, hogy meghívjuk hétvégére az egész családot ebédelni. De aztán kiderült, hogy nem ő volt aki csomagot akar nekem küldeni. Aztán J.-t gyanúsítottam meg, hogy így akar meglepni, de ő is tagadta. Aztán délután, a csomag érkezése előtt  egy órával megvilágosodtam, hogy én rendeltem egy hete egy új laptoptartót, mert a másiknak kitört a lába, és hogy az a cég is X Kft-hez tartozik, csak valamiért a gugli nem hozza az első találatok között. Szóval én vagyok saját magam titkos rajongója. 

innen

Nem nagyon...

..van kedvem írni.:( Úgyhogy inkább olvasok.