Röviden

Nem igazán van időm írni, ha épp nem a Babával mulatjuk az időt (ez van 99%-ban), akkor tanulok vagy üzlethelyiséget keresünk (pontosabban annak tulaját), vagy valami kollekciószerű dolgot próbálok  összekarmizsálni (na ez a sztori is megérne egy blogposztot), és a fennmaradó lopott percekben (muha) meg tornázom, merthogy befizettem magamat egy szülés utáni regeneráló online tornára is. Azt azért hozzá kell tegyem, ha pár hónap múlva buborék seggel és csodásan formás karokkal fogok létezni a világban, az nem a mami tornának, hanem Babsz egészen durva gyarapodásának (7 kiló), és hip-hop/r&b/rap zene mániájának lesz köszönhető (anyja fia ebben is). Sajnos elég rosszul alszik nappal (szintén mutti vonás), de ha jön Mary J. Blidge vagy Missy Elliott, akkor egy -két számos táncikálást követően csodásan bealszik egy kis időre.

Ha a fentiekből úgy tűnik, hogy több lovat próbálok megülni egyetlen fenékkel, az nem a véletlen műve. Az üzlethelyiséges terv az már régi gyerek, csak a megfelelő helyet nem találtuk hozzá, most viszont megüresedett egy bolthelyiség a közelünkben, csak épp a tulaját nem találjuk. Bár Férj szerint nem kéne nagyon erőlködnünk, mert amióta itt lakunk- 7éve- 3 vállalkozás is működött ott és mind becsődölt. Nekem erről meg az a véleményem, hogy egy nyugdíjasokkal és kisgyerekesekkel teli helyen nem vizet* kell árulni, amit otthon is ki tudnak engedni a csapból, vagy palackos formában meg tudnak venni a közeli ABC-ben, hanem valami spécibbet, ami nincs a közelben, de igény meg lenne rá. Kérdéses persze, hogy mennyiért és milyen feltételekkel adnák ki helyet, mert az még megfúrhatja a dolgokat.

Azért igyekszem priorizálni, meg aludni is (na persze), sajnos ennek esett áldozatul az egyetemre járás is. Két napig azon gondolkodtam mi legyen, legyek megint passzív féléven, vagy kezdjem el végre a képzést, aztán arra jutottam, hogy egyetemista még 60 évesen is lehetek, Babóka viszont egyszer gyerek, ráadásul most még abban a korban van, amikor anélkül lehet össze-vissza puszilgatni és nyönyörgetni, hogy reklamálna miatta. Szóval az egyetem megint passzív lett.

Aztán olyan klassz dolgok is vannak mostanában, hogy megszületett unokaöcsi 1.0, és ugyanazon a napon, váratlanul kijelentkeztek barátnőm ikrei is a luxi szállásukról. 

Hétvégén voltunk Babszival vidéken a nagyszülőknél és azt kell mondjam nagyon élvezte az egészet, aludt a kocsiban oda-vissza, a friss dunai levegőtől meg átaludta az egész éjszakát. Ezen felbuzdulva  optimistán elhatároztuk, hogy na akkor nyáron immár hármasban irány Kapolcs, a Bánki-tó és a hegyek. Sajnos a Balaton továbbra sem J. kedvence, pedig én nagyon élem a hangulatát és már tavaly is kimaradt. Van egyáltalán ember a Földön rajta kívül, aki nem szereti a Balatont?

Na most megyek, mert MiniJé felébredt a Missy kábulatból, menni kell plüss zebrákat szinkronizálni.

*nem víz volt természetesen