Hogy nem lettem H. Cavillné

Ma vágtam a gyerek hajából, mert már nagyon durván kezdett egy kis hobbitra emlékeztetni és láthatóan zavarták a fülébe kunkorodó göndi tincsek. Maradjunk annyiban, hogy nem fognak megkeresni a Zsidró szalonból, hogy legyek a fodrászuk, és hál' Istennek, hogy itt a sapka szezon.

Aztán volt olyan is, hogy tegnap megnéztem az Enola Holmest, ami egy kedves kis ifjúsági film, nem túl bonyolult sztori vezetéssel, viszont teljesen kikapcsolta az agyamat és néha még Henry Cavill is felbukkant. Bár a körmöm nem rágtam tövig a fordulatos cselekménytől, utána azért csak sikerült álmodnom egy cifrát.

Kezdődött egy sajtótájékoztatóval, amit a kis intro filmünkről kellett volna tartani. Volt csomó fotós, újságíró, és már majdnem elkapott a cölöp érzés, amikor ráeszméltem, hogy nincs egy rongyom sem. Erre felkaptam a neccbetétes tornagatyómat, felülre meg egy strandtörölkőzbe tekertem magamat, amit egy nagy övvel rögzítettem a derekamon. Álmomban ezt rém szexinek éreztem, felébredve inkább furcsának. (Ennek annyi a valóságalapja, hogy tényleg lesz egy intro kisfilmünk, amiről tegnap is beszélgettünk D.-vel, aki filmezni és vágni fogja. Egyelőre azonban a forgatásra várni kell, mivel D. osztrák állampolgár, és lutri, hogy beengedik-e, vagy sem. A nincs egy rongyom tök valós, múlt héten rendeltem is about you-ról pár felsőt és pulcsit, de egyik sem lett jó méret, úgyhogy mennek is vissza. Nézelődöm tovább, addig maradnak a torna és mami gúnyák.)

A sajtótájékoztatón felbukkant Henry Cavill is,mint kiderült Apám felajánlotta neki, hogy szálljon meg nálunk. Apám, aki álmomban nem az igazi apám volt, hanem egy Liberace-szerű fazon, aki szintén zenész volt, és mondanom sem kell, hogy csőmeleg. Ráadásul anyám is apám volt, ő meg Robert Kiyosakira hasonlított. (Vasárnap fejeztem be a Sex Education-t, szerintem a tudatalattim megirigyelte Jackson két anyukáját.)

Aztán persze jól összekavartunk Henryvel éjszaka, amiből álmomban nem érzékeltem semmit, (persze nem én lennék, ha a romantikus részekre emlékeznék, vagy megálmodtam volna. Azt bezzeg részletesen megálmodtam, hogy mondom Liberace-apámnak, hogy a zeneszobában lévő orgonán a H meg a G hang nem jó. De komolyan baszki!Ki álmodik ilyen hülyeséget? Kit érdekelnek egy orgona billentyűi, amikor ott van egy szexi, göndör hajú pasas, akit meg lehet romantikálni legálisan?!? Merthogy még szingli is voltam álmomban. Egyébként a fals hang az meg onnan jöhetett, hogy hétvégén vendégségben voltunk, és életemben először volt a kezemben Kalimba, amin próbáltam a gyereknek eljátszani a Trónok harca zenéjét, és volt két hang, amit rendszeresen felcseréltem.)

viszont másnap felajánlotta, hogy nézzük meg együtt a Forma-1-et, mer'amúgy ő hosszabb távra tervez velem. Na és akkor összebújva néztük a Forma-1-et. (Valszeg kezd az agyamra menni az itthon ülés. Forma-1,mint a romantika csimborasszója és a komoly kapcsolat szinonímája....) De elég rövid ideig, mert jött Liberace, hogy kész az ebéd, mennyei húslevest főzött. Erre mondta Henry, hogy akkor ő mindjárt jön, csak kiszalad a kocsiba egy kajás dobozért, tudniillik imádja a húslevest, és akkor vinne is el. (Na, Gábor haverom erre mondaná azt jól tagolva, hogy "Mi-a-fasz?". ) És akkor Henry-t soha többet nem láttuk. Mások gyufáért mennek el úgy, hogy soha többet nem jönnek vissza, Henry Cavill a Tupperért ugrott el.

Persze totál kiborultam, hogy dehát úgy volt, hogy mi mostan járunk, meg majd együtt húslevesezünk. Annyira fájt, hogy ilyen rútul átvertek,hogy úgy éreztem muszáj valami sírós, szerelmes- szakítós számot komponálnom. (Azért az rögtön lejött álmomban, hogy mi ilyen művész család vagyunk, szóval alap, hogy az alibi-tuppert meg kell énekelni.) Viszont amikor bevonultam a zeneszobába, hirtelen ott termett egy Eszenyi E. fejű Madonna, és mondta, hogy majd ő segít, mert ő már sok ilyen számot írt, és folyamatosan a "Bitch, I'm Madonna" számot énekelte közben, ami nagyon zavaró volt. És mondtam is neki, hogy" légy szíves Madonna húzzál el a retekbe, mert most nekem lelki fájdalmaim vannak, amit meg kell örökíteni, és azt seggrázós számra nem lehet". Erre persze elkezdett sírni, mire felébredtem, hogy jaj baszics, fel kell kellni, mert a gyerek tényleg sír. (Eszenyi E. onnan jött, hogy tegnap olvastam a WMN cikket, amit erről az álruhás énekes műsorról írtak. Hát, eddig sem néztem tévét, eztán sem fogok. Madonna meg a dala onnan, hogy a takkeroláshoz kerestem zenét,és feldobta Madonnát, amint egy Jimmy Fallon show-ban fellép. Azt hiszem egy kicsit megrökönyödtem, amikor a közönségből kiragadott egy pasast és a fejét a muskátlijához csapkodta.Az egész jelenet annyira kínos volt, még akkor is ha valószínűleg meg volt rendezve, és beépített ember volt a fickó.)

Na és mindezt másfél óra alatt sikerült álmodnom, még mindig ilyen hosszúságokat alszom, ha sikerül egyáltalán. Persze J-nek semmit sem meséltem el ebből. Múltkor elmeséltem, hogy nem elég, hogy nappal fáradt vagyok, de még álmomban is sportolok, mert a Karácsony Gergő elhívott a ligetbe tekerni (mármint biciklizni, nem szleng dugni). Na és ha olyan a helyzet, akkor ezt azóta is felemlegeti, hogy bezzeg ő mindenféle pihentető programot talál ki nekem, hogy kíméljen, én meg a Gergővel tekerészek álmomban.